A válaszokat keresve
2010.10.13. 13:11
Jó régen jelentkeztem már a blogon, most igyekszem bepótolni az elmaradásomat. Mozgalmas időszakot hozott az életemben a július és az augusztus, és bár nagy reményekkel vágtam neki a poznani világbajnokságnak, meglehetősen csalódottan kellett zárnom ezt az idényt.
Nem vagyok jó passzban, elismerem. Sokan faggatnak a helyzetemről, a lelkiállapotomról, a jövőmről, és csak azt tudom nekik mondani, hogy igazából én is keresem a válaszokat a kérdéseimre.
Már egy ideje érzem, hogy az egyest nem nekem találták ki. Míg párosban vagy négyesben meg tudok halni másokért, addig egyesben nem élem át azt az intenzív küzdeni akarást, magamért úgy tűnik, nem tudok megfeszülni. És ez nagy baj! Látszik is az eredményeimen. Meglehet, hogy ezt korábban kellett volna felismernem, és bár belül éreztem, nem biztos, hogy jó úton járok, a döntéseimben mindig befolyásolt valaki, mindig elhitették velem, hogy minden a legnagyobb rendben van. Itt tartunk most. Nem tagadom, lelkileg kissé összetörtem, de érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy felálljak a padlóról. Fejben már tervezem a jövőt, vannak elképzeléseim, álmodozom egy erős csapathajóról, amelyben mindenképpen szeretnék ott lenni a jövő évi szegedi kvalifikációs világbajnokságon és a londoni olimpián. Ám ehhez vissza kell kapnom a régi Kucsera Gábort, akinek van önbizalma. Most ez az előttem álló nagy feladat!
|