Ilyenkor az ember már előre néz, várja a feladatokat, a kihívásokat, az érzést, hogy minél jobb legyen. Egy ilyen erőltetett menetet egy jó szezonvégi pihenővel lehet megalapozni.

Szerencsére nekem sikerült jól feltöltekeznem: a világbajnokság után a szüleimmel és párommal, Sári Évivel Bibionéban töltöttünk el egy hetet és persze átugrottunk Velencébe is, ahol nem maradhatott ki a gondolázás sem. A gondolásunk a testfelépítésemet látva egyből arról kezdett el faggatni, hogy mit sportolok. Amikor elárultam neki, hogy válogatott kajakozó vagyok, Évi pedig énekesnő, akkor egyből „ránk keresett” az interneten. Persze én egyből megkaptam a kormánylapátot, s miközben a csatornákon irányítottam a hajót, Évi előadásait hallgattuk a netről. Vicces volt… Az olaszországi hét után Bovec volt a következő állomás, ahol raftingoltunk egyet, aztán itthon pihentem rá az őszi alapozásra.

Nemrégiben részt vettem egy jótékonysági rendezvényen is, az A38-as hajón megtartott Bajnokok Napján, ahol 35 sportoló ereklyéjét, köztük az én lapátomat is elárverezték, és a bevételt rászoruló gyerekek kapják meg. Örülök, hogy én is részese lehettem ennek az akciónak.