A sikeres sportteljesítményekhez emberfeletti akaraterőre van szükség. Egyébként is az a tipus, aki semmit nem ad fel, ha valamibe belevág?

- Ha ez a valami olyan, ami érdekel, akkor biztos, hogy küzdök a végsőkig, de olyan is volt, amikor megfutamodtam. Ennek ellenére nem jellemző rám, hogy bármit is feladnék. Ezt a tulajdonságomat minden bizonnyal annak is köszönhetem, hogy kisgyermekkorom óta sportolok. Így magától kifejlődött bennem a kűzdőszellem. Magánemberként egyébként ezzel ellentétben hajlamos vagyok arra, hogy napokig ne csináljak semmit, és kimozdulni sincs kedvem otthonról.

Azt akarja mondani, hogy nem is bulizós tipus?

- Nem egyáltalán nem! Nagyon szeretek bulizni. Ha túlesek a lusta korszakomon , akkor mindenhova megyek, olyan leszek, mint a sajtkukac. A leginkább a kis kocsmákat szeretem, ezek közül is azt, amelyikhez közel lakom. Imádok ott lenni, mert szinte senki nem jön oda hozzám, akivel kedélyesen el kellene beszélgetnem, még akkor is, ha nincs kedvem.

Ez azt jelenti, hogy tartózkodóbb lett, amióta ennyire sikeres sportoló?

- Szerintem az igazi barátságok gyerekkorban vagy iskoláskorban alakulnak ki, utána már csak inkább haverokról beszélhetünk. Nehezen engedek közel magamhoz embereket. Hajlamos vagyok arra, hogy eleinte valakiért nagyon lelkesedjem, és utána sokszor csalódom benne vagy csak rájövök, mégsem olyan, amilyennek gondoltam. A legkevésbé a hazugságot tolerálom és azt, amikor valaki üres szavakat puffogtat és nincs mögötte tartalom. Természetesen az sem könnyű, hogy amióta ennyire jó eredményeket  értem el kajakosként, érdekes módon egyre többen szeretnének őszintén barátkozni velem. Ilyenkor persze elég nehéz eldönteni, hogy valóban nekem szól-e vagy a világbajnoknak. azt hiszem ezt csak akkor tudnám meg igazán, ha elindulnék a lejtőn, de azért remélem, ilyen nem lesz.

Rá tudja magát venni, hogy kétségek és félelmek nélkül gondoljon az olimpiára?

- Általában mindig pozitívan gondolkodok egy verseny előtt még akkor is, ha tudom, hogy nem mindent tettem meg. A teljesítmény szerintem az agyban dől el, nem elég önmagában a fizikai felkészülés. Rágódni csak a helyszínen kezdek el, de ilyenkor is megpróbálok ellazulni, legtöbbször zenét hallgatok, olyat, amelyen el lehet merengeni, gondolkodni, például Demjén Ferenc lemezeit. Az olimpia esetében most azért kicsit másképpen érzek, hiszen mióta csak sportolok, nem telt el nap, hogy ne gondoljak az olimpiára. Mindent megteszek, hogy ne görcsöljek, szerencsére szeretem az éles helyzeteket.

Bár még csak most jön el az életében az igazi megmérettetés, gondol néha arra, hogy mivel foglalkozna, ha abbahagyja a kajakozást?

- Leginkább valamelyin családi vállalkozásba vágnék bele. Nem tudom magamat elképzelni egy irodában, ahol a főnököm meg akarná mondani nekem, hogy mit csináljak. Nem tudom elviselni, ha irányítanak, makacs ember vagyok. Ez a magánéletemre is igaz, annak ellenére, hogy természetesen képes vagyok kompromisszumokat kötni. Egy nő akkor ügyes, ha úgy tudja átvenni az irányítást, hogy észre sem veszem.

Zavarta, hogy Sári Évivel a nyilvánosság előtt zajlott a magánéletük?

- Nagyon zavart, mert úgy gondoltam, hogy ez csak ránk tartozik. Mindig is ellene voltam, hogy akár egy fotó is megjelenjen rólunk, utálom, ha a magánéletemet az újságokban látom viszont. Úgy alakult, hogy mégis odakerült, de az biztos, hogy ezentúl nem fog. Ez a világ nagyon távol áll tőlem, nem bírom elviselni a nem létező sztárocskákat, valóságshow-szereplőket, akik semmit nem tettek le az asztalra, és velem ellentétben fogalmuk sincs, ha igazán meg kell kűzdeni valamiért.

Forrás: Blikk Tv magazin