A rutinos, negyedik olimpiáján szereplő és háromszoros bajnok Kammerer - a magyar csapat zászlóvivője - újonc társával egyértelműen azzal a céllal érkezett a kínai fővárosba, hogy a hosszabb távon a dobogó legfelső fokára állhasson, s miután ez nem sikerült, már csak az 500 m maradt számukra, hogy legalább éremmel távozzanak a játékokról.

Kammerer Storcz Botonddal éppen ebben a számban szerezte egyik olimpiai aranyát Sydneyben, de azóta gyakorlatilag minden világversenyt a németek szuperduója, Ronald Rauhe és Tim Wieskötter nyert meg. Kivétel volt ez alól a júniusi, szegedi Világkupa-viadal, amikor a magyarok borsot törtek a nagy rivális orra alá, s ez most is bizakodásra adhatott okot.

Egy rossz rajt után csak másodikra jött el a mezőny, a magyarok gyengén kezdtek és csak a mezőny második felében foglaltak helyet, majd 250-hez az ötödik helyen érkeztek. Az élen a spanyolok haladtak fantasztikus sebességgel, a kérdés csak az volt, kitart-e az előnyük a célig. Miközben Kammererék mindent megpróbáltak, hogy felevezzenek a dobogóra, a németek is begyújtották a rakétákat és egyre jobban jöttek fel a spanyolokra, végül azonban nagy meglepetésre nem sikerült befogniuk őket, így ezúttal meg kellett elégedniük a második hellyel. Harmadikként a fehéroroszok értek be, Kucseráék pedig csalódást okozva ismét lemaradtak az éremről.

"Ma ez egy megnyert negyedik hely volt, a tökéletességhez csak az érem hiányzott. Azt hiszem, megérdemeltük volna, már csak amiatt is, ahogy a tegnapi nap után talpra álltunk. Kihoztuk magunkból, amit tudtunk. Lélekben talpra álltunk, fizikailag sem volt semmi probléma. Nem a helyezés a jó, hanem maga a menet, amit csináltunk. Az utolsó százon nem mi zuhantunk össze, tudtuk, hogy a németek és a beloruszok az első és az utolsó százat nagyon megnyomják, és így is történt - elemzett Kammerer.

- Továbbra is állítom, hogy a tegnapi taktikával nem volt baj, megnéztem a jegyzőkönyvet, és olyan időnk volt 500-nál, amilyen szokott lenni. Annyi történt, hogy klasszikusan "levizeztek", az oldalvizünkön jöttek ketten és ők végeztek az első két helyen. Amikor pedig elmentek mellettünk, sokkot kaptunk. Senki nem gondolta volna, hogy a hetedik hely környékén jönnek nyolcszázig és onnan előretörnek. Minket egyszerűen elkapott a hév, mert egész héten nem ment úgy ahogy szerettük volna, nem azért kezdtünk be, mert tartottunk az ellenfelektől. Nyolcszázig nagyon könnyedén ment - tette hozzá, majd a jövőjével kapcsolatban azt mondta: "Ha kettőt nyerünk, visszavonultam volna, de így nem vonulok vissza. Azért januárig nem fogok lapátot."

"Annyira jól ment egy darabig tegnap a páros, hogy egyszerűen nem tudtuk magunkat visszafogni" - kezdte értékelését Kucsera, utalva a pénteki ezres nagy bekezdésre, illetve az elért ötödik helyre utalva. - Annyira elmentünk a mezőnytől, hogy a két mellettünk lévő szépen "levizezett", a végén pedig nem tudtunk újítani. Ma jó pályát mentünk, ezzel elégedett vagyok, egy érem jó lett volna. Eléggé beleerősödött a mezőny itt az olimpiára. A spanyolok nem voltak sehol, aztán most meg nyertek. Jövőre valószínűleg egyesben megyek, mert Kamera pihen egy kicsit."